„Kinga, mikortól kell foglalkoznom azzal, hogy a babám fejvégbe forduljon?”

„Kinga, mikortól kell foglalkoznom azzal, hogy a babám fejvégbe forduljon?”

Ezt kérdezitek tőlem a legtöbbször. Én ideális esetben már az első trimeszterben elkezdeném a munkát. És lehet, hogy ezzel a két kérdéssel:

Milyen munkát végzel? Mit sportoltál tinédzserkorodban?

Lehet, hogy most nyolc órát ülsz egy nap, régen évekig vívtál, és egy régi bokasérülés óta ösztönösen többet terhelsz a másik lábadra. Ezek együtt mesélnek arról, hogyan használod a tested. A felmérésen azt nézem meg, mi látszik mindebből ma, és hogyan alkalmazkodik ehhez a tested, miközben nő a méhed és a babád.

 

Első trimeszter: megnézzük, miből indulunk

Az integrált strukturális felmérést a Body Ready Method® és a MAP™ alapján építettem fel, fasciaszemlélettel. A felsőtested, a törzsed, a medencéd és a medencefeneked működését a légzéseddel és a mozgásmintáiddal együtt nézem. Hogyan osztod el a terhelést a két oldalad között? Melyik mozgástartományt használod könnyen, és hol veszi át egy másik terület a munkát?

A térrel, az egyensúllyal és az idegrendszerrel egyszerre dolgozom. Ugyanannál a mozdulatnál számít, milyen tartomány áll rendelkezésedre, mennyi támaszt tudsz benne létrehozni, és mennyi feszültséget tartasz fenn hozzá. Ebből derül ki, nálad mi legyen az első lépés.

Elhúzódó rosszulléteknél kezdhetünk a második trimeszterben is. A várandósság korábbi szakaszában a baba fekvése még változhat. A legtöbb baba a 36–37. hétre magától fejvégbe fordul.

Második trimeszter: amikor a növekvő terhelés láthatóvá tesz egy régi mintát

A 24. hét után előjöhet valami, amit korábban alig vettél észre. Reggel a keresztcsontod egyik oldalán húzódik, és kell pár lépés, mire „bejáratódsz”. Egy hosszú nap végén szélesebben lépsz, és azon kapod magad, hogy pingvinesebben jársz.

A várandósság hormonális változásai a kötőszöveteket is érintik, és ebben a relaxinnak is van szerepe. Közben a növekvő súly és a megváltozott testtartás átrendezi a terhelést. Egy korábban alig észrevehető egyensúlytalanság ilyenkor feltűnőbbé válhat. A panasz megértéséhez azt nézzük meg, melyik mozdulatnál jelenik meg, és melyik terület veszi át a munkát.

Mit érdemes ilyenkor gyakorolni? Attól függ, mit látunk. Ha ülőmunka után nehezebben váltasz terhelést a két oldal között, megnézzük, milyen rövid mozgásokkal tudod megszakítani az ülést, és hogyan használod a medencédet felállásnál vagy járásnál. Ha megvan a mozgástartomány, de terhelés alatt hamar átveszi a munkát a derekad vagy a másik oldalad, abban a tartományban építünk erőt és támaszt. Minden alkalom végén átbeszéljük, mi kerüljön be a napi rutinodba, és mit gyakorolj otthon.

A harmadik trimeszter eleje: ami működik, azt visszük tovább

A 31–33. hét körül érdemes ránézni, hogyan működik a korábban kialakított rutin a mostani terhelés mellett. Lehet, hogy egy gyakorlat továbbra is jólesik, csak más támaszra van hozzá szükséged. Az is lehet, hogy előrébb kerülnek azok a testhelyzetek és mozdulatok, amelyeket vajúdás közben is szívesen használnál. Ilyenkor ezeket is elkezdhetjük kipróbálni.

A 34–35. hét körül: ha a baba még faros vagy harántfekvésben van

Ekkor már a vajúdásra és a szülésre is készítjük a tested. Amennyiben a babád még faros vagy harántfekvésben van, hosszabb alkalmat szánunk rá, hogy kimaxoljuk a mozgásterét.

Egy alkalmon belül több technikát kombinálok. Fasciális oldással dolgozom a méh körüli feszültségeken, és célzottan foglalkozom a rekeszizom, a horpaszizom és a medencefenék területével. A felmérés, a mindennapi testhasználatod és az, ahogyan az idegrendszered reagál, együtt alakítja, melyik technikával folytatjuk.

A cél, hogy több helye legyen a babádnak mozdulni. A spontán fordulást ő maga végzi. A farfekvésnél alkalmazott anyai testhelyzetekről jelenleg kevés a bizonyíték arra, hogy elősegítik a fejvégbe fordulást.

A 36–37. hét körül: mikor kerüljön szóba a külső magzatfordítás?

Amennyiben a babád továbbra is faros vagy harántfekvésben van, beszéld át a szülészeti csapatoddal, szóba jöhet-e nálad a külső magzatfordítás (ECV), és mikor, hol végezhető el. Tervezett ECV előtt is dolgozhatunk a térrel és az egyensúllyal. Ilyenkor arra figyelünk, hogy kényelmesen tudj elhelyezkedni, és megtaláld, hogyan tudsz engedni a feszültségből. A testmunka hatással van az ECV sikerére és arra is, hogy utána a baba fejvégben marad.

38. hét. 39. hét. 40+3…

Mindhárom időszakból van olyan történetem, amikor a közös munka után a baba fejvégbe fordult. Kivételes esetek voltak, és minden alkalommal máshonnan indultunk.

A felmérésen látott testminták mellett az is érdekel, hányadik várandósságod ez, és mit tudunk a baba korábbi fekvéséről. Volt már fejvégben, és onnan fordult ki? Vagy az eddigi vizsgálatokon végig farosnak látták? Van, amikor gyorsan megtaláljuk, min érdemes változtatni. Máskor több területtel dolgozunk, és a baba így is maradhat abban a helyzetben, amelyikben volt.

Amennyiben most tudtad meg, hogy a babád még farfekvésben van, innen indulunk. Az aktuális helyzetből, abból, amit a mozgásodban látok, és abból, amit a szülészeti csapatoddal már átbeszéltetek. Az Integrált strukturális felmérés oldalán megtalálod, hogyan zajlik egy alkalom, és miben tudok segíteni a várandósságod aktuális szakaszában.

Várlak szeretettel,

Kinga

Leave a Reply